A XXI. század gyermekei – szakmai nap az AJAMK-ban

A Bölcsődék 2024. évi Napja alkalmából szakmai tanácskozást rendezett az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban a Prevenciós Központ és Családi Bölcsődei Hálózat. Az esemény keretében neves szakemberek előadásai hangzottak el a kisgyermekkori nevelés különböző aspektusairól, majd az előadók válaszoltak a Színházterem nézőterét teljesen megtöltő, a kerületi bölcsődék és óvodák munkatársaiból álló hallgatóság kérdéseire.

A szakmai nap résztvevőit, akik között megjelent Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, Varga Zsanett a képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottságának elnöke, valamint az önkormányzat szociális és gyermekintézményeinek vezetői és munkatársaik, Karácsonyi Magdolna aljegyző, a polgármesteri hivatal Szociális és Köznevelési Osztályának vezetője üdvözölte, majd az egybegyűltek dr. Tóth József polgármester megnyitó beszédét hallgatták meg.

A polgármester bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Bölcsődék Napján az első magyarországi bölcsőde megnyitására emlékezünk: 1852 április 21-én nyitotta meg a kapuit az első ilyen intézmény Pesten. Kerületünkről szólva dr. Tóth József arról beszélt, hogy a főváros legdinamikusabban fejlődő városrészeként 120.000 ember él kerületünkben, amelynek erős a megtartó és vonzóereje. Az önkormányzat az elmúlt évtizedekben ragaszkodott az integrált településfejlesztési koncepciójához, amelynek keretében megkülönböztetett figyelmet kap a bölcsődei ellátórendszer fenntartása, folyamatos fejlesztése és korszerűsítése.

–A bölcsődei ágazat az önkormányzat 48 milliárdos költségvetéséből 3 milliárd forinttal részesedik, amelynek mindössze 28%-kát biztosítja az állami hozzájárulás – mondotta a polgármester.  –A területen 216 munkatárs dolgozik, kilenc helyszínen – közülük mindössze 5 férfi van, a többiek nők. Jövedelmük egyharmadát az önkormányzat állja, kereset kiegészítésként. Ennek tudható be, hogy a kerületi gyermekintézményeknél nincs munkaerőhiány. A nevelőmunkában intézményeink szorosan együttműködnek a gyermekek szüleivel és a terület különféle szakembereivel. Az alkalmat megragadva köszönetet mondok magas színvonalú, megbízható munkájukért és jó munkát kívánok szakmai tanácskozásukhoz – zárta megnyitó beszédét dr. Tóth József.

A szakmai nap programja a Zöld Ág Tagóvoda tavasztündéreinek táncával folytatódott, majd a jelenlévők Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszicho-terapeuta „Okos eszközök babakézben. Milyen érzelmi változásokat hozott az információtechnológia?” című, számos gyakorlati példával illusztrált, nagy érdeklődéssel kísért  előadását hallgatták meg. Mint elhangzott, korunk fiatal szülői XXI. századi gyermekeket igyekeznek nevelni, ám a nap végén egy múlt századi gyermeket szeretnének látni: ez rengeteg probléma, feszültség és baj forrása a családban. Az informatikai eszközök „digitális cumiként” funkcionálnak, súlyos gondokat előidézve a kisgyermekek fejlődésében. A fiatal anyák 3-5 hónap után nem képesek elviselni az otthoni, ingerszegény környezetet, a kisgyermek gondozásával járó feladatokat teherként élik meg, visszamenekülnek a munkahelyükre, mert „élni akarnak”. A digitális cumival lekötött gyermek dopamin löketekhez szokik, indulatvezérelt, agresszív, toleranciára és együttműködésre képtelen lesz. Tari Annamária egy kutatásra emlékeztetve felhívta a jelenlévő gyermekgondozók figyelmét arra, hogy napjainkban a 3 éves gyermekek 90%-ka használ digitális eszközt, 30%-uk pedig saját eszközt is birtokol. A következményeket már látjuk, de a helyzetből kivezető utat még nem sikerült megtalálnunk – mondotta az előadó.

A tanácskozás következő előadója Erdélyi Nóra, az Egyesített Óvoda igazgatója volt, aki a napokban nyerte el újabb öt évre a képviselő-testülettől intézményvezetői megbízatását. Előadásában röviden vázolta az Egyesített Óvoda helyzetét, az intézményben folyó munkát jellemző adatokat, megemlítve, hogy a 3.574 férőhelyen 543 csoportban foglalkoznak a kerület óvodáskorú gyermekeivel, akik között évről-évre növekvő számban, jelenleg 106 a speciális nevelési igényű gyermek. Gondot jelent, hogy sok esetben csak az óvodában derül ki, hogy egy gyerek speciális nevelést, fejlesztést igényel, amit a szülők gyakran elutasítással fogadnak, és inkább másik, majd harmadik óvodába viszik az érintettet. A továbbiakban Erdélyi Nóra bemutatta a munkatársaival kidolgozott, önkormányzati jó gyakorlatként elismerést szerzett „Kerek - Kocka” projektet, amely az óvoda szakemberei és a szülők közötti szoros együttműködésre épülve, élő és működő fórumként segíti az óvodások sokoldalú fejlődését, a jelentkező problémák megoldását.

–Tanuló szervezetté szeretnénk válni – idézte végezetül az Egyesített Óvoda vezetője Peter Senge gondolatát –, saját képességeit folyamatosan fejlesztő csoporttá.

Deliága Éva gyermekpszichológus, a szakmai nap következő előadója arról beszélt, hogy a bevált, jó nevelési eszközök és módszerek tudatosítása nagyon fontos a gyermekintézményekben, majd az extrovertált és az introvertált személyiségjegyű gyermekek jellemzőiről, a velük való foglalkozás sajátosságairól osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal.

A „Kisgyermekkori viselkedés és érzelmi sajátosságok a 21. században. Akaratosság, szorongás és agresszió kezelő eszköztár bővítése pedagógusoknak” című előadás második részében a kognitív, a testi és a pszichés fejlődés különböző aspektusait elemezte a szakember, hétköznapi példák sorával illusztrálva az elmondottakat.

A tanácskozás végén Szeleczki István, az Autista mintaház intézményvezetője és munkatársa Hegyesi Dénes előadását hallgatták meg a jelenlévő szakemberek. Mint elhangzott, az autizmusnak annyi megnyilvánulási formája ismeretes, ahány autista van – ennek a genetikailag igen erősen meghatározott, sajátos állapotnak a következményei jelenleg hazánkban és a világ más országaiban is a lakosság 1-1,5%-ának az életét nehezítik meg, és az autisták száma évről-évre egyre növekszik.

A rendkívül érdekes és izgalmas előadás végén az Autista mintaház intézményvezetője felajánlotta, hogy szívesen vesz részt munkatársaival kiscsoportos work - shopok megszervezésében és lebonyolításában, amelyek keretében érdemi, a gyakorlati életben is jól hasznosítható tapasztalatcserére kerülhet sor.

A szakmai nap a „Bölcsődén kívül” című kisfilm megtekintésével, majd Dóczi Rebeka és Gaál Emilia hip-hop versenytáncosok produkciójával ért véget. A tanácskozás zárszavában Karácsonyi Magdolna aljegyző azt javasolta a jelenlévőknek, hogy az elhangzottakat adják tovább munkatársaiknak, a jó gyakorlatokat építsék be a napi munkavégzésükbe, és bátran fogalmazzák meg az elhangzottak által inspirált javaslataikat vezetőik felé.